Csend

Lassan egy éve,hogy elindult ez a blog,és már 8 hónapja,hogy meguntam.Azt hittem tavaly év vége felé,hogy nagyon nagy szükségem van egy gasztro blog indítására,mert akkora király vagyok,hogy azt a netre kell feltenni.Február környékén rájöttem,hogy ez csak azért volt ,mert nem csináltam semmi kimagaslót amit más ne csinált volna és az egészre azért volt szükség,hogy saját magamnak fenntartsam a látszatát annak,hogy nagyon jó vagyok.Közben megváltozott a hozzáállásom az ételekhez is (durva,hogy kb. 3 hónap alatt?) és sokkal egyszerűbb ételeket készítek amit meg tök felesleges ide feltenni,mert semmi extra,ellenben finom.Joggal merül fel a kérdés,hogy akkor most mit írogatok itt megint?

Eszembe jutott,hogy mindig küldök kollégáknak,barátoknak pár sor gondolatot,zenéket ami aznap hangulatilag nagyon megfog és mér' ne tenném ezt a blogomon közzé ha már úgy is itt van.Jellegét tekintve ennyiben változik a blog,hogy receptek ritkán,zenék minden nap,gondolatok meg ahogy jönnek, úgy fognak felkerülni.Aztán lehet,hogy ezt 2 hónap után megunom és akkor megint pihi,mert mint tudjuk a csend nagyon fontos.

Mivel ma este lesz Richard Bona koncert amire sajnos nem megyek,ezért rögtön álljon itt egy, mit egy kettő videó,ahol meghallgathatjátok milyen az amikor mega érzékiség van egy ember hangjában és mikor ehhez társul egy mega basszusgitározás.

Itt Snétberger Ferenccel játszik aki szintén nagy arc

Itt meg a Steps Ahead-del


Písz