A nagy hónalj projekt

Jó régen írtam megint, de reméljük most tovább tart a lelkesedésem, mint tavaly, de sajnos ezt előre nem lehet tudni.
Joggal merül fel a kérdés, hogy mi lehet ez a hónalj projekt, mi ez a hülyeség?
Az történt, hogy próbáltam már korábban is kiszűrni az életemből a nagyon mű dolgokat, először a kajákban, majd a kozmetikumokban is. Ezért használtam egy úgynevezett deo kristályt, ami olyan, mint egy só, nincs illata és én sem leszek büdös tőle. Jóhiszeműen meg voltam győződve,hogy mekkora fasza gyerek vagyok és biztos tovább élek emiatt legalább 7 hónappal,erre jött a derült égből villámcsapás mikor megkaptam az antalvali.com-tól a "10 legkockázatosabb vegyületcsoport, amit érdemes kitiltanod a fürdőszobádból" kis tanulmányt amiből kiderült,hogy amit használok ugyanolyan rossz mint a többi,és emiatt a mellrákosok közül már minden 4. beteg férfi meg,hogy 4-szer jobban szívódik fel a szemét a bőrünkön keresztül mint a tápcsatornában. Értelemszerűen kuka lett a deo, azzal a felkiáltással, hogy inkább büdös leszek. Lettem is, mivel korábban ez a deo nem engedte, hogy a méreganyagokat kiizzadjam, így a következő pár nap azzal telt, hogy miként tudnám enyhíteni a szagomat. Próbálkoztunk Oliva olaj+illóolaj keverékkel, de nem hozta meg a várt hatást, mígnem egy ismerősünk tanácsára kipróbáltuk a már széles körben bizonyított szódabikarbónát. Ezt kb. úgy, mint egy hintőport kell használni és láss csodát az indokolatlan testszag megszűnik. Mindezt mennyiből? 240Ft/1kg.Ez legalább 5 éves adag és igény esetén még takarítani is lehet vele. Ismét egy felháborító dolog, hogy a sok méregnek, amivel etetnek, a szagát egy még durvább anyaggal tartják kordában, hogy ne jöjjön, rá senki pontosan mi történik vele. Ezt a tanulmányt itt tudjátok letölteni (lehet, hogy regisztrálni kell előtte).
Ez a bizonyíték és nem ígéret.
Napizene rovatunkban pedig álljon itt egyik kedvenc gitárosom, zenészem Richie Kotzen, aki december 1-én teszi tiszteletét az A38-on.Kötelező!
Ez a felvétel a februári koncertjén készült kb az 5. sorban állok.

Halottak napja

Most volt halottak napja és az interneten olyan képek jelentek meg,hogy egy néni áll a temetőben és alá volt írva,hogy FÁJDALOM.Egy másik cikk így kezdődött: "ezt még el kellett volna mondanom Neki".Ezekből a sorokból látszik,hogy mennyire nincs kultúrája Európában és az egész nyugati kultúrában a halálnak.Mikor meghal valamelyik közeli hozzátartozónk,barátunk vagy ismerősünk,akkor kit sajnálunk? Őt? Miért? Ilyen esetben úgy gondolom,hogy magunkat sajnáljuk és nem az elhunytat.Vagy az van,hogy nem tudjuk mi lesz vele,vagy elkönyveljük,hogy a mennyországba kerül és ott meg ugye jó helyen van.Tényleg,senki nem gondol arra,hogy az ismerőse a pokolba kerül? A temetéseken sem azt mondják,hogy fú,de rossz volt ez az ember és jó utat a pokolba a családnak meg elrettentő példaként mutogatják.Persze filmben ez is megtörtént már,hogy a "rossz" embereket így temették.Körbevették csak férfiak, és elátkozták és a pokolra küldték.Ezt a filmet érdemes megnézni,bár egy kicsit nyomasztó (ez egy dán film a címe:Hullámtörés,Lars Von Trier rendezte).Igazából ezzel csak azt akartam felvezetni,hogy van-e jelentősége a halál feldolgozásában,hogy miben hiszünk.Szerintem annyiban van,hogy mennyire tudjuk elengedni az illetőt.Ez szerintem független attól,hogy tudjuk,hogy valaki újjászületik,vagy mennybe vagy pokolra jut,vagy semmi nem történik vele,csak a földben lebomlik.Talán azért tűnik egyszerűbbnek a keleti kultúrában ezeket a dolgokat kezelni,mert ott a egész aspektusából nézve a halál valóban csak az egyik állomás,ugyanúgy mint a születés és tudja,hogy ez egy körforgás ami mindig ismétli önmagát.De természetesen ez egyéntől függ,hogy ki miként tudja ezt a dolgot kezelni.Az,hogy ki hol van, vagy miben hisz,az csak a kialakult minták miatt érdekes,mert általában azt látjuk,hogy koszorú, sírás stb.,de szerintem van ennek egy másik olvasata is amit majd talán megélek,ha lesz a környezetembe haláleset.
Ezeket a gondolatokat úgy írtam le,hogy nem történt a közvetlen közelembe haláleset,ahol ezt a gyakorlatban is megtapasztaltam volna,ezért a fejtegetés csak az elmém szüleménye és nem megélt eseményekből származik,de ami késik nem múlik.

A napizene sorozatunkból pedig,fogadjátok szeretettel Eric Clapton Tears in heaven nótáját,ahol megmutatja,hogyan dolgozza fel egy zenész ha kiesik a 4 és fél éves gyereke az 53. emeletről.Tessék.